Szerződés, kártérítési igény és tartozásos ügyek
Abban az esetben, ha a szerződést a másik fél egyáltalán nem, vagy késedelmesen, illetve hibásan teljesíti, esetleg részéről a teljesítés utólag lehetetlenné válik, és így kár keletkezik, amennyiben a szerződés szabályozta biztosítékul szolgálhatnak az úgynevezett szerződést biztosító mellékötelezettségek, mint például egy harmadik személy kezesség vállalása, vagy a zálogjog és az óvadék.
Kár érheti, ha kárt okozó személlyel semmilyen megállapodása, vagy szerződése nincsen. A szerződésen kívüli károkozásnak rendkívül sok esete lehetséges. Például, ha séta közben sérülést okoz az épületről lehulló tárgy, vagy vagyontárgyát megsértik vagy megrongálják, sértik a jó hírnevét, vagy orvosi műhiba áldozata lesz.
A kártérítés alapelve, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve azokat az eseteket, amelyeket ? jogellenességet kizáró ok miatt – a jogszabály nevesít, de mérlegelni szükséges a károkozó magatartások felróhatóságát, és a károsult tevékenységét is.
Kárnak minősül a tényleges kár, az elmaradt haszon, valamint a már felmerült kár elhárítására, vagy enyhítésére fordított összeg is.
A legfontosabb rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.